Pályaorientációs kirándulás – Gazdálkodás és menedzsment ágazat

 A közgazdasági ágazat közel 100 tanulója és 7 kísérőtanára két programon vett részt.

Mivel vonattal utaztunk fel Budapestre, a Magyar Nemzeti Levéltár megtekintésével vált ingyenessé a vonatút, mellé a Pénzmúzeum tárlatvezetésén való részvételünk biztosította a kirándulás szakmai programját.

A Levéltár „fehér folt” volt a résztvevők számára. A 30-30 fős résztvevőket két csoportra osztva kísérték a múzeumpedagógusok, akik arra fókuszáltak a tárlatvezetés során, hogy a Levéltár létrejöttével, történetével kapcsolatban osszanak meg információkat miközben az épületet körbejártuk. A diákok kaptak a tárlatvezetés előtt egy néhány érdekes kifejezést – pl: iratfolyóméter – tartalmazó lapot, amelyre azok voltak felsorolva, amelyek a tárlatvezetés során elhangozhatnak. Annyi feladatot kaptunk hozzá, hogy a már elhangzottakat jelöljük, így fokozott érdeklődéssel kísértük a tárlatvezető beszédét, a gyönyörű épület nem vonta el túlzottan a figyelmünket.

A Levéltárból kb. 15 perces sétával jutottunk el a Pénzmúzeumba, ahol fél órás eltolással, egyszerre 18 fő részvételével tekinthettük meg a kiállítást. A pénz történetéről, funkcióiról, a pénz kímélő fizetési módokról és a tőzsdéről, pénznyomtatásról szóló tárlatvezetést interaktív játékokkal és egy kis versennyel tették számunkra még érdekesebbé. A közgazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkező diákjaink számára feltett kérdésekre igyekeztek legjobb tudomásuk szerint válaszolni a diákok. A tárlatvezető fiatalember több alkalommal dicsérte meg diákjaink széleskörű ismereteit, pénzügyi tájékozottságát. Külön meglepetésként jelképes ajándékot, egy-egy kulcstartót is kaptunk a program végén.

Az oda-vissza közös vonatút és a megtett közel 18-20 000 lépés alatt lehetőségünk nyílt arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, a különböző évfolyamok diákjai és tanárai egyaránt.

Pályaorientációs nap – turisztika és vendéglátás ágazat

Idén a hagyományokat megtörve a Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Technikum tanulói és tanárai a pályaorientációs napot az iskolán kívül, Budapesten töltötték. A tanulók szakmájukhoz legmegfelelőbb programokon vettek részt, melyeket izgatottan vártak. A Turisztika ágazat tanulóival először a Parlament épületét látogattuk meg. Az épületbe lépve egy átvizsgáláson kellett átesnünk, melyet egy szenzációs tárlatvezetés követett. Olyan történeteket tudhattuk meg, amelyek nincsenek benne a könyvekben, mint pl. melyik uralkodó szobra miért arra néz, amerre. Az épület Steindl Imre tervei alapján épült, neogótikus és
eklektikus stílusban 17 éven keresztül. Az Országházat 40 kg 22-24 karátos arany porral díszítették, melynek használata különleges módszert igényelt. A patinás épület joggal az ország jelképe, gyönyörűsége ámulatba ejtő ma is.
Lehetőségünk volt megtekinteni a Kupolacsarnokot, ahol a koronázási jelvények találhatóak, valamint a felsőházi termet is. A látogatóközpontot szobrok és freskók díszítik, melyek meghatározó jeleneteket ábrázolnak a magyar történelemből. Mindenki nagy érdeklődéssel követte végig a túrát és tanult az épület történelméről. A második program a tizenegy és tizenkettedikesek számára az Illúziók Múzeumának megtekintése volt, amit az időjárás viszontagságai ellenére is lelkesen vártunk. A másik két évfolyam turisztikás diákjai a Mentőmúzeumba látogattak el. Az Illúziók Múzeumának kiállításán található tárgyak és szobák becsapták érzékszerveinket és összezavarták az elménket. Sokak kedvence volt az Örvénylő alagút, ahol a padló a talpad
alatt mozdulatlan mégis a forgó henger és az UV fények segítségével, amik körül vesznek elveszted az egyensúlyod. Ezentúl a Végtelen Szoba is megtalálható, ami tele van tükörrel, így azt a hatást kelti mintha minden irányba folytatódna tovább a tér. Különböző tárgyakat is meg lehetett próbálni kirakni, például egy négyzet alakú dobozba úgy kellett a 13 fadarabot elhelyezni, hogy az egy sakktábla mintájával egyezzen vagy a Csillag Kirakós nevezetű ügyességi játék ahol 6 darab fadarabból kellett egy 3D-s csillagot összerakni. A Mentőmúzeumban a mentőorvoslás fejlődését és a háborús helyzetben, ’56-ban betöltött szerepét mutatták be. A tárlatvezetés során ismereteket szerezhettünk arról, hogy a mentők felszerelése milyen változáson ment át. A múzeum épülete kórházi funkciót látott el 1956 októbere végén, a szabadságharc idején. Ennek megfelelően sebesülteket és elesetteket imitáló babákat helyeztek el a múzeum több pontján. Oktatóink több alkalommal csodálkozva ismerték fel gyermekkorukban látott mentőautókat, orvosi eszközöket, amelyeket ma már nem használnak, hiszen modernebb eszközökre cserélték le őket. Számunkra, fiatalokra is hatással volt a helyszín és a kiállított tárgyak egyaránt. A kirándulás végén a Westend bevásárlóközpontban töltöttük el egy kis időt, hogy feltankoljuk kimerült készleteinket az utazás előtt. A vonat indulása előtt egy megbeszélt helyszínen gyűltünk össze, majd közösen kisétáltunk a vasútállomásra. A fáradtság ellenére is jó hangulatban és élményekkel gazdagodva utaztunk Hajdúszoboszló felé, ahol sokak szülei várták a gyermeküket, hogy haza érjenek.

 

Pályaorientációs napi kirándulás Budapesten – Informatika és távközlés valamenint az Elektronika-elektrotechnika  ágazat beszámolója

2023. február 1-jén az iskolánk informatikai ágazatán tanuló diákjai meglátogatták az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karát, ahol lehetőségük nyílt dr. Kutor László docens úr személyes gyűjteményéből álló Informatika történeti kiállítását megtekinteni és a hozzá kapcsolódó előadást meghallgatni. A decens úr által összeállított kiállítás olyan kuriózumokat is felsorakoztatott, amiből az egész világon csupán egy van – pl. a hazánkban használatba vett első számítógépek egyetlen fennmaradt példánya – és az a kiállításon megtekinthető. De a kiállított tárgyak között találhatjuk az első műszaki rajzok elkészítése során alkalmazott körzők kezdetleges példányát, az első mechanikus és elektronikus számológépeket, de megszemlélhetjük a régi izzókat, a régi áramköröket, láthattunk egyet Morse távírói közül is. Négy részre osztotta fel a kiállított tárgyakat a docens úr:

1. a számolás fejlődése,
2. adattárolás fejlődése (lyukkártyától a winchesterig),
3. az elektronika fejlődése (izzók, chipek, integrált áramkörök) és
4. a kommunikáció fejlődése (távírótól a mobiltelefonokig).
A kiállítás rendkívül lenyűgözött bennünket és az oktatóinkat egyaránt. Érdekes volt találkozni azzal az emberrel, aki ennyire elkötelezett az informatika iránt, és ezt a szakma iránti szeretetet kívánja beletáplálni az egyetem hallgatóiba, az általa oktatott érzékszervi fogyatékkal élőkbe egyaránt. Nem túlzunk, mikor azt állítjuk, hogy mindenki elismeréssel tekintett a docens úr hivatástudatára, szakértelmére, amiből az előadás során egy kicsit mi is megtapasztalhattunk. Mi, diákok is nagyra értékeltük a kiállított eszközöket, elismeréssel gondolunk arra, hogy mekkora munka van a tárgyak összegyűjtésében és tematikus
elhelyezésében. De nagy valószínűséggel mindez Technikumunk oktatóinak is sok újdonsággal szolgált, az ő szakmai szemükkel nézve valószínűleg még érdekesebbnek minősült a kiállítás. Az előadás akár a laikusok számára is közérthető érthető módon volt megtartva, melyben szó volt arról, hogy hogyan kerültek a ritka/antik tárgyak a docens úr gyűjteményébe, hogy mennyire érdekesnek találja a kiállítás anyagát képező tárgyakat. Mindezt összekötötte az informatika fejlődésének folyamatával, mely még ma sem fejeződött be. Az előadás részét képezte néhány tárgy használatának bemutatása, szemléltetése is. Az előadás második felében az AI, a mesterséges intelligencia létezéséről és arról volt szó, hogy ennek használata már beépülőben van a hétköznapjainkba. A témaváltás során érzékelhető volt az érdeklődés felélénkülése. A docens úr elmondta és prezentálta, hogy milyen helyeken és szituációkban lehet használni ezeket az intelligens robotokat. Valamint
azt, hogy a mai AI mennyire jól tudja szimulálni az emberi gondolkodást. Mindezt egy teszttel mutatta meg, mely során egy AI-tól megkérdezte, hogy "Mi az értelme". A válasz pedig egy rövid kifejtés volt, amiről ha nem láttuk volna, hogy a gép generálja, akkor azt hihetnénk, hogy ez egy ember által adott válasz. Véleményem szerint érdemes és egyben érdekes volt megtekinteni az Egyetem állandó kiállítását. Ezután a Nemzeti Múzeum volt a kirándulásunk következő célpontja, ahol megelevenedett történelemkönyvünk. A Technikum oktatói ügyelnek arra, hogy ez senkinek se maradjon ki a nálunk töltött diákévek alatt. Az érettségi feladatok során kiadott szemléltető forrásokat itt élőben megtekinthettük. A magyar történelem kezdetétől az 19. századig tartó időszakot felölelő kiállítást tekintettük meg. A kirándulás során sajnos az időjárási viszonyok kevésbé voltak kedvezőek, így több alkalommal szakadt le az ég pont akkor, amikor az utcán közlekedtünk. A program zárásaként a Westendben beszerezhettük a haza útra szánt nasit, majd a budapesti kirándulásainkhozmegszokottan a 17:23-as IC-vel indultunk haza.
Reméljük, hogy hagyomány teremtődik abból, hogy a pályaorientációs nap nem csak az iskola falai között kerül megtartásra!