A Házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, az iskola munkarendjét és azt az eljárás rendet, melyet a jogok és kötelességek gyakorlásakor követni kell. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!

A Házirendet:

az iskola igazgatója készíti el,
az oktatói testület fogadja el
a főigazgató – a kancellár egyetértésével - jóváhagyja

A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a Diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol.

Ezen Házirend:

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet

továbbá a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum (a továbbiakban BSZC) Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

A Házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, oktatóra és más alkalmazottra egyaránt.

Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Az iskola diákjainak szüleit is tájékoztatni kell a Házirend tartalmáról. Az Intézmény adatai

neve: Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Technikum
székhelye: 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy Pál utca 17.
OM azonosító: 203030/016
Technikai azonosító: 520185

Elektronikus napló használata

Az intézmény a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a KRÉTA rendszerben végzi. Ezen keresztül lehetőség van mind a tanulók, mind pedig a szülők tájékoztatására. A rendszer az iskola honlapján keresztül érthető el. A belépési jogosultságokat szabályozzuk, egyedi azonosításra van lehetőség. Ezáltal biztosított az adatvédelmi előírások betartása.

Az iskola nagyobb tanulóközösségei

A tanulók nagyobb közösségének számít

az egész osztályt érintő ügy esetén: az osztály tanulóinak 50 %+1 fő, azaz kb. 18 fő,
az egész évfolyamot érintő ügy esetén: az évfolyam tanulóinak 70 %-a, azaz kb. 48 fő,
az egész iskolát érintő ügy esetén: az iskola tanulói létszámának 60 %-a, azaz kb. 170 fő (pl. iskolai rendezvény szervezése).

Az egész iskola közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú oktatói értekezleteken való részvételüket. Véleményezési jog szempontjából a Diákönkormányzat – mely az osztály diákbizottságainak képviselőiből és a posztokra megválasztott diákokból áll – minősül a tanulók nagyobb közösségének.

Jogok és kötelességek

Tanulók jogai

Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, szakkör, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés),
rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, megjelenjen rendszeresen a fogászati, szemészeti és általános orvosi ellenőrzésen,
személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően fakultatív hit- és vallásoktatásban részesüljön, erről az igényeket az igazgatónak kell benyújtani,
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
csak napi 2 nagydolgozatot (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár két héttel előre jelez, és azt lehetőleg 10 munkanapon belül kijavítva kézhez kapja. Az elmaradt témazáró dolgozatok az iskolai szinten megszervezett, előre kihirdetett időpontban, délután kerülnek pótlásra. Amennyiben a tanuló a második pótlásra kijelölt napon sem jelenik meg neki felróható ok miatt, akkor a szaktanár az első adandó alkalommal megírathatja a dolgozatot.
szervezze a köz életét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
tantárgyanként, félévente egy alkalommal feleletmentes órát kérjen, melyet az óra elején jelez a szaktanárának, és amelyet előre bejelentett dolgozatírás kivételével bármikor igénybe vehet. Abban az esetben, ha az adott tantárgyból ugyanazon a napon több óra van, akkor a feleletmentes az aznapi összes órára vonatozik.
szabadon eldönthesse, hogy a felajánlott tárgyakból közép vagy emelt szinten kíván tanulni,
és egy év elteltével kérvény vagy osztályozó vizsga letétele mellett joga van a szintváltáshoz,
előre hozott érettségi vizsgát tegyen a vizsgaszabályzatban leírt feltételek mellett,
szakképzési évfolyamon megkezdeni a tanulmányait akkor is, ha a feltételként előírt érettségi vizsga követelményeinek csak az első félév végéig tesz eleget,
tanévenként 1 tanítási napon a helyi tantervben megtervezett tanulmányi kiránduláson vegyen részt,
véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson,
egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, a Pedagógiai szakszolgálat pszichológusának (rendelési idő alatt a Pedagógia szakszolgálat épületében) és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét (tanítási napokon az óraközi szünetekben)
családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben, kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny)
tudásáról független vizsgabizottság előtt számot adjon,
a sajátos nevelési igényű tanuló tudásáról az általánostól eltérő módon adjon számot,
a tanárai munkájáról megfelelő formában véleményt nyilvánítson,
lehetőség szerint tanárt válasszon,
jogosult legyen érvényes jogszabály alapján ingyenes tankönyvre az iskolától,
menza- illetve tankönyvsegélyre a helyi önkormányzattól,
kérhesse átvételét más iskolába,
jogszabályban meghatározott esetekben kérheti felmentését a délutáni testnevelési foglalkozások alól,
tájékozódjon az iskola Szakmai Programjáról, Házirendjéről valamint a BSZC Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Tanulói jogok gyakorlása

A tanulók javaslataikkal részt vehetnek az iskola Házirendjének összeállításában. Módosító, kiegészítő javaslatokat tehetnek, legkésőbb az éves diákközgyűlésen.

Az iskola minden tanulója véleményt mondhat, javaslatot tehet, kérdezhet iskolánk életével kapcsolatban lehetőleg írásban bármely tanítási napon az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél, tanárainál, a diákönkormányzatot segítő tanárnál, akik legkésőbb 30 napon belül kötelesek írásban válaszolni.

Ha a diák úgy érzi, hogy jogai gyakorlásában bárki korlátozza, akkor szintén fordulhat az iskola vezetőségéhez, és írásban panaszt tehet. Erre választ az iskola vezetősége 30 napon belül írásban köteles adni.

Ha egy tanuló vagy tanuló közösség (rendszeresen) jogsértést tapasztal, joga van első lépésként azt a szaktanárral tisztázni. Ha ez nem lehetséges, akkor azt az osztályfőnöknek és/vagy az iskola érdekvédelmi felelősének jelezni. A továbbiakban az érdekvédelmi felelős a diákönkormányzatot segítő oktató felé tolmácsolja a problémát, aki az igazgatótól kérhet segítséget. Az iskola vezetősége 15 napon belül ki kell, hogy vizsgálja az esetet, arról lehetőleg írásban értesítse a panaszt tevőt vagy a panasztevő közösséget.

Ha a diákot jogai gyakorlásában korlátozzák vagy valamilyen sérelem éri, élhet azzal a jogával, hogy panasszal forduljon az intézmény igazgatójához.

A tanuló a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban Szkt.) alapján gyakorolhatja jogorvoslati jogát.

Ha az iskola valamely döntése, intézkedésével kapcsolatosan élne jogorvoslati jogával, illetőleg, ha ügyében az iskola a várt döntést, intézkedést nem hozta meg, előzetes egyeztetési lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, a szülőknek a jogorvoslati eljárás megindítása előtt.

Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

A tanuló joga hogy kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság igénybevételének lehetősége ahhoz nyújt módot a szülő, illetve a tanuló részére, hogy az iskolán kívül méresse meg tudását.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szerv. A vizsgát az első félév, illetve a tanítási év utolsó hetében kell megszervezni.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy ha bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. A szakképző intézmény a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szervnek.

Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként történik. Az iskola minden tanulója választójoggal rendelkezik és választható is a diákképviseletbe.

Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik jogaikat.

Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönt, az oktatói testület véleményének ismeretében. Ennek az időpontját az évi rendszeres közgyűlésen határozzák meg.

A tanulók joga, hogy kezdeményezzék osztály- vagy iskolai szintű rendezvények megtartását. A kezdeményezés akkor válik hivatalos rendezvénnyé, ha az érintett tanulók legalább 60 %-a igényli. Az ilyen rendezvényekről, összejövetelekről az osztályfőnök a KRÉTA rendszeren keresztül tájékoztatja a szülőt.

Az iskola vezetősége a diákság nagyobb csoportját érintő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.

A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

Szakkör, érdeklődési kör, diákkörök alakítását minimum 10 fő tanuló kezdeményezheti.
Az iskolában tantárgyi, kulturális, sport és egyéb diákkörök alakíthatók.
A szakköröket csak oktató irányíthatja, vezetheti.
Egy szakkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.

A tanuló kötelessége

Ismerje és betartsa az iskolai házirendet,
tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, oktatóit, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton,
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
iskolai elfoglaltságához igazodva, oktató felügyelete mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásában,
megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket,
óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
Betartsa az óvó-védő előírásokat, az első tanórákon megismert munkavédelmi szabályokat és az általános viselkedési szabályokat.
biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza,
segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
ellássa a hetes (minden évfolyam diákja) feladatait,
a személyes adataiban (állandó lakcím, elérhetőség, gondviselő neve) bekövetkezett változásokat 15 napon belül bejelentse,
az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezését az előírt határidőt betartva a félévzárást követő 8 napon belül jelezze (ehhez a mellékletek közt mintanyomtatványt is talál),
osztályos tanulóként az adott tanév március 31-ig az előzetes jelentkezési lapot kitöltse arról, hogy mely tantárgyakat kívánja emelt szinten tanulni.
az ágazati alapvizsgát követően a tanuló nyilatkozik – amennyiben ez releváns - ágazati oktatás szakirányáról
Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: mobiltelefon, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) az iskolába csak szülői felelősségre lehet behozni. Az elveszett tárgyakért az iskola (anyagi) felelősséget nem vállal.
Mobiltelefont kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. A telefon órán történő, bármilyen célú használata fegyelmi vétségnek minősül, amely büntetést von maga után.

Saját járművel (személygépkocsi, motorkerékpár) a tanulónak csak szülői engedéllyel (és felelősségére) lehet iskolába járni.

Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

Az iskola munkarendje

Az iskola éves munkatervét az oktatói testület határozza meg a Diákönkormányzat véleménye alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait az éves munkaterv tartalmazza.

Az iskola 6.00-19.00-ig tart nyitva. Az iskolába korábban érkező bejáró tanulók részére 6.30-tól az iskola egy tantermet tart nyitva.

A tanítás 7.30 órakor kezdődik. Minden diák lehetőleg a tanítás kezdete előtt 5 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy az új épületi szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát.

A tanóráról való késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni.

Csengetési rend:

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-9. tanórában tartandók

A szakkörök, sportkörök, korrepetálások, egyes emeltszintű tantárgyak általában délutánra kerülnek.

Az ebédszünetben az intézmény területét csak a kollégiumi menzán étkezők hagyhatják el

Csengetési órarend

Az óra sorszáma	A tanítási óra kezdete	A tanítási óra vége
1.	07:30	08:15
2.	08:25	09:10
3.	09:25	10:10
4.	10:20	11:05
5.	11:20	12:05
6.	12:15	13:00
Ebédszünet
7.	13:20	14:05
8.	14:15	15:00
9.	15:10	15:55

Óraközi szünetek

Szünetekben az ügyeletes oktató rendelkezéseit be kell tartani.

Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak.

A tornateremben, a szaktantermekben csak az illetékes oktató jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.

A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget vagy rongálást okozhat.

Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

Bombariadó esetén a tűzriadó terv szerint az igazgató vagy helyettese, illetve az ügyeletet ellátó vezető utasítására a lehető legrövidebb időn belül kell elhagyni az épületet. Az ügyeletes vezető kötelessége értesíteni a rendőrséget.

A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a „nagy szünetekben” intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek.

Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal megkereshetik.

Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben odahívni a tanulót .

Rendkívüli helyzet esetén az iskola, köteles intézkedési tervet készíteni!

Általános működési szabályok

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időszakokat és feltételeket 9. osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje az erről szóló mellékletben szerepel. A könyvtár nyitva tartása a könyvtár ajtaján és a bejárati kapualjban található faliújságon kerül kifüggesztésre.

Az informatikai termek használata: az erről szóló mellékletben szerepel.

Szakkörök: A képességek fejlesztését szolgálják, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és az igazgató döntése alapján lehet.

Késés

A késés a becsengetés utáni órára érkezést jelenti.

Az órára későn érkező tanulót későnek írja be az oktató. A bejegyzés tartalmazza a késés idejét percekben kifejezve. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell, mely igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható.

A napközbeni késés akkor igazolható, ha az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatt következett be.

A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz.

A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök és/vagy az oktató, mindkettő távolléte esetén az ügyeletes vezető engedélyével lehet elhagyni.

Balesetvédelem

Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első szakórán kerül sor a szaktanár irányításával.

Az informatikai, az ágazati gyakorlati és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak.

A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni a felügyelő tanárnak vagy az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tanulói balesetről az iskolatitkár jegyzőkönyvet készít!

Vagyonvédelem, kártérítés

A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni.

A tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.

Egyéb előírások

Ha az óra rendjét valamely tanuló bármivel megzavarja, az fegyelmi vétségnek minősül.

A tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős.

A közérdekű információkat az iskolarádióban közzé lehet tenni. (pl.: óracsere, pótló dolgozat írása… stb.)
Az iskolában, az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos!
A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása.

A dohányzás szabályozása

Tanítási idő alatt az iskola területén, annak bejáratától és kerítésétől számított 5 méteren belül dohányozni szigorúan tilos!

A tanulók étkezési lehetőségének biztosítására adott időkeret alatt a dohányzás – mind az iskola területén, mind pedig azon kívül - tilos! Tiltott dohányzás esetén a tanuló fegyelemsértést követ el, amely fegyelmi büntetést von maga után és a dohányzó személy anyagi felelősséggel tartozik tettéért.

Igazgatási díj fizetése

Az elvesztett diákigazolvány pótlásáért az idevonatkozó jogszabályokban rögzített díjat kell fizetni. Névváltoztatás esetén a tanuló, ha új bizonyítvány kiállítását kéri, akkor ezért a jogszabályban meghatározott igazgatási díj összegét kell fizetnie.

Iskolai ünnepségek, rendezvények

Iskolai ünnepségeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék.

Iskolai ünnepségnek minősül a tanévnyitó, tanévzáró, a nemzeti és állami ünnepekről történő megemlékezés, melyen a tanulók és az oktatói testület tagjainak a megjelenés kötelező. Szintén iskolai ünnepségnek minősül a szalagavató és a ballagás, melyen az oktatói testület minden tagjának és a célcsoporthoz tartozó minden tanuló számára kötelező a megjelenés.

Iskolai rendezvénynek minősül:

az elsős avató,
a diákönkormányzati nap,
a Nyílt nap,
szalagtűző,
a ballagás,
a pályaorientációs nap

valamint az iskolai és állami ünnepek alkalmával történő megemlékezés.

Osztályok, szakkörök, érdeklődési körök iskolánk termeit tanórán kívüli foglalkozásokra igazgatói engedéllyel 19.00 óráig használhatják. Ezeket a rendezvényeket az osztályfőnök vagy más tanár jóváhagyásával és felügyelete mellett lehet megtartani. Az igényeket a bejelentkezések sorrendjében tudja teljesíteni az iskola.

Az egész iskolát érintő rendezvények sem tarthatnak 22.00 óránál tovább.

Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek

A szülő félévenként 3 nap hiányzást igazolhat. A szülői igazolást a távollét megkezdése előtt, írásban kell az osztályfőnöknek benyújtani. A három napnál hosszabb távollét engedélyezésére az intézményvezető jogosult.

A tanuló a hiányzás igazolását köteles a távollétet követő első osztályfőnöki órán az osztályfőnökének bemutatni vagy a KRÉTA programba feltölteni. Amennyiben erre – a tanuló önhibájából - nem kerül sor, a távolléte igazolatlannak minősül.

Az iskola, a tanköteles diák első igazolatlan órája után a szülőt írásban értesíti. Ha az igazolatlan mulasztás eléri a 10, 30, illetve 50 órát, tanköteles korú tanuló esetében értesíti a jogszabályban előírt szerveket.

Ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakirányú oktatási idő húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az évfolyam követelményeit nem teljesítette és magasabb évfolyamba nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy pótolni köteles. Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztása az e bekezdésben meghatározott mértéket eléri, és a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, magasabb évfolyamba léphet.

A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az egybefüggő gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy a szakképző intézmény a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét és a tanköteles tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - ha a kollégium nem a szakképző intézménnyel közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.

Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az öt foglalkozást, az igazgató értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a tizenöt foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a huszonöt foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett az értesítési kötelezettségének.

Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.

A tanuló által vállalt emelt órákról, szakköri foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek.

Az igazolatlan hiányzás

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
e) a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után. A büntetést az osztályfőnök köteles a KRÉTA rendszerben rögzíteni.

3 óra esetén osztályfőnöki megrovás
6 óra esetén az osztályfőnök szigorú megrovást ad.
10 óra esetén igazgatói megrovást kap a tanuló.
20 óra esetén igazgatói szigorú megrovás következik, melyről a szülőt levélben értesíti az iskola.

Versenyek

Megyei, regionális, országos versenyek, vetélkedők napja a résztvevő diákok számára az osztályfőnök tudtával igazoltnak számít. A tanulmányi versenyeken döntőbe jutott tanulók a felkészülésre maximum 3 napot vehetnek igénybe több fordulós verseny esetén.
A mellék-szakképesítési vizsgán részt vevő tanulónak 1 nap távollét a vizsga előtt igazoltnak minősül.
Az országos közismereti és szakmai versenyek esetén a felkészítő tanár és az osztályfőnök jóváhagyásával az első forduló versenynapja előtt egy felkészülési napot, a második forduló előtt 2 felkészülési napot kaphatnak. A döntőbe, illetve a harmadik fordulóba jutott tanuló kérelmére, az igazgató egyedi elbírálása alapján kaphat felmentést további tanítási napokról.
Nyelvvizsgára és emelt szintű érettségi vizsgára – a vizsganapon kívül - alkalmanként 2 nap, osztályozó vizsga esetén 1 nap felmentés (vizsganap) jár a tanulónak!

Tanulmányi kötelezettségek

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és az oktatói testület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:

félévkor: a félév befejezése előtt legalább egy héttel.
a tanítási év végén: a tanév befejezése előtt legalább egy héttel.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A tanuló fegyelmi felelőssége

A tanuló kötelességeinek főbb csoportjai:

1.) Biztosítani a tanuló közreműködését az iskola, a kollégium által nyújtott szolgáltatásokban.

a kötelező, a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon való részvétel,
a tanulmányi kötelezettség rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással történő teljesítése.

2.) Védeni a közösségi életet, az intézményi vagyont, a működés zavartalanságát.

életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában.
tartsa meg az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatának előírásait.
tartsa meg az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.

3.) Óvja saját és mások egészségét, testi épségét, tartsa tiszteletben mások jogait.

óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó oktatóknak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült.
tartsa tiszteletben az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát

Nem osztályozható a tanuló akkor, ha a tanuló rendszeresen megtagadja a tanórákon való munkát, ami súlyos kötelezettségszegésnek minősül. Amennyiben ezen kötelességszegés az adott tantárgy félévi, illetve évi óraszámának 15%-át eléri a tanuló osztályozóvizsgára kötelezhető.

A fegyelemsértés tényét a szaktanár köteles dokumentálni és azt a tanulóval is aláíratni. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Fegyelmező intézkedés:

Ezen intézkedések alkalmazásának elsődleges célja a nevelés.

1. Kisebb fegyelemsértés elbírálása:

Kisebb fegyelemsértések esetén az osztályfőnök vagy az oktató jár el a következőképpen:

Ha a tanuló kötelességszegése nem éri el azt a fokot, amikor már fegyelmi eljárást kell indítani, akkor a fegyelmi intézkedés következő módjait alkalmazhatja:
Az iskola berendezéseit, eszközeit firkáló diák az eredeti állapot visszaállítására kötelezhető.
Késések göngyölítése félévi és éves szinten csoportosítva. Ezek ellenőrzése, összesítése az osztályfőnök feladata
Felszerelés nélküli részvétel az órákon illetve ezek számának göngyölítése.

Ezek a fegyelemsértések összevonásra kerülnek, melyek következménye valamilyen büntetés.

Fegyelemsértés	Gyakoriság	Büntetési tétel
A tanítási óra megkezdésekor nem jelezte a felszerelés, illetve a házi feladat hiányát*	két alkalom	osztályfőnöki megrovás
Felszerelés vagy házi feladat hiánya**	A tantárgy heti óraszáma (de minimum három alkalom)	Szaktanári figyelmeztetés
	A tantárgy heti óraszámának (alkalom) kétszerese (de minimum 6 alkalom)	osztályfőnöki megrovás
	Eléri a tíz alkalmat	osztályfőnöki szigorú megrovás
	Eléri a 15 alkalmat	igazgatói megrovás
	Eléri a húsz alkalmat	igazgatói szigorú megrovás

* A bejegyzés csak abban az esetben tehető, ha a tanuló egyáltalán nem foglalkozott a házi feladattal

** A szaktanár a tanév elején definiálja a tanítási óráján kötelező felszerelés körét. Bármelyik hiánya miatt, a tanuló csak egy bejegyzést kaphat!

b.) Rendszeres magatartási, viselkedés problémák vagy igazolatlan hiányzás miatt az osztályfőnök megrója a tanulót, illetve kezdeményezi az igazgatónál a megfelelő büntetés kiszabását.

2. Súlyos fegyelemsértés

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet határozza meg a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét.

A fent említett jogszabály alapján az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell az iskolában a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást.

A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje:

A fegyelmi eljárás lefolytatását szükségessé tevő vétség megvalósulása esetén az igazgató létrehozza a Fegyelmi Bizottságot.

A Fegyelmi Bizottság elnöke írásban értesíti a kötelességszegőt, annak kiskorúsága esetén annak szülőjét és a sértettet, annak kiskorúsága esetén a szülőt az egyeztetési eljárás lefolytatásának lehetőségéről. Az egyeztető eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha mindkét érintett fél 5 tanítási napon belül kéri annak megindítását.

Ha az egyeztető eljárást nem kérik, illetve az egyeztető eljárás 15 napon belül nem jár eredménnyel, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

Ha az egyeztető eljárás során az érintett felek megállapodásra jutottak, akkor a sérelem orvoslásának idejére, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását, akkor azt meg kell szüntetni.

Az egyeztető eljárás megállapításait írásba kell foglalni és a fegyelemsértő valamint a sértett osztályközösségében meg kell vitatni, ha az érintett felek hozzájárulnak. Az intézmény nagyobb közösségét az egyeztető eljárás eredményéről tájékoztatni kell.

A Szakképzési törvény. 65. § (2 bekezdés) értelmében fegyelmi büntetés lehet:

a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,
c) áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe,
d) kizárás a szakképző intézményből.

A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során.

A fegyelmezés automatikus súlyosabb, ha ugyanazon fegyelemsértés ismétlődik (elsőre osztályfőnöki megrovás, majd ……stb.). A fegyelmezés különböző fegyelemsértése esetén lehetnek azonos szintűek. (pl. osztályfőnöki megrovás dohányzáson való tettenérésért, és egy másik a számítógépteremben illegális szoftver használatáért.)

A tanuló anyagi felelőssége

Az a tanuló, aki szándékosan megrongálja az iskola vagyonát, kötelezhető az eredeti állapot sajátkezű visszaállítására. (pl.: a padfirka eltávolítására)

Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről – az elvégzett vizsgálat után – a tantestület dönt. A vizsgálat lefolytatásáról és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásainak megfelelően az iskola pert indít!

A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

A tanuló munkájának elismerése

A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer.

A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi osztályzatokat a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten az oktatói testület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg.

Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot is meghatározhat a szaktanár.

A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

Szaktanár köteles a témazáró dolgozatokat a következő tanév végéig megőrizni és azt a tanuló/szülő kérésére megmutatni. A témazáró dolgozatot az iskola területéről csak szaktanári engedéllyel lehet elvinni, maximum egy hétre!

A magatartás és szorgalom minősítése

A 12/2020. (II.7) Kormányrendelet 180. § (2a) pontja alapján a szakképző intézményben A tanuló értékelése és minősítése keretében a tanuló magatartása és szorgalma nem osztályozható.

(Beiktatta: 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 31. §. Hatályos: 2021. IX. 1-től)

Jutalmazások és egyéni jutalmazások

Az iskola minden év végén különböző formában jutalmazhatja saját diákjai tanulmányi, közösségi, sport terén végzett munkáját. Ennek pontos feltételeiről a Jutalmazási szabályok mellékletében olvÖsztöndíj

A technikusi képzésben tanuló diák havi ösztöndíjra jogosult, amelynek a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának (100 000 Ft) nyolc százaléka. Ezt követően az ösztöndíj nagysága függ a tanulmányi munka eredményétől:

osztályzatok átlaga 2,00–2,99 között van, ösztöndíj alapjának 8 %-a, 8.000 Ft / hó
osztályzatok átlaga 3,00–3,99 között van, ösztöndíj alapjának 25 %-a, 25.000 Ft / hó
osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van, ösztöndíj alapjának 42 %-a, 42.000 Ft / hó
osztályzatok átlaga 4,49 fölött van ösztöndíj alapjának 59 %-a, 59.000 Ft / hó

Két esetben nem részesülhet a tanuló ösztöndíjban:

Amennyiben a tanulót évfolyamismétlésre kötelezték, a megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban,
adott tanév hátralévő részében, amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 6 foglalkozást

Záró rendelkezések

A Házirend nyilvános, az iskola honlapján, a könyvtárban és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.

A Házirend felülvizsgálatát, módosítását az éves rendszeres közgyűlésen vagy a jogszabályok változásakor lehet kezdeményezni.

Hajdúszoboszló, 2023. január 31.

……………………………..

igazgató

A Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Technikum diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolja a módosított Házirendet.

……………………………………..

titkár

A Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Technikum oktatói testülete megtárgyalta és elfogadásra javasolja a módosított Házirendet.

…………………………………..

az oktatói testület nevében

A Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Technikum módosított Házirendjét jóváhagyom!

…………………………………… ……………………………….

Pelyhéné Bartha Irén Papp Gábor

főigazgató kancellár

Házirend

A házirendről

Bevezető rendelkezések